Épület vagyoncsoport: 
Lakóépület: Állandó lakás céljára szolgáló, vagy egyéb meghatározott rendeltetésű, érvényes engedéllyel rendelkező, a hatályos szabályok által lakóépületnek minősített, szerkezetileg önálló építmény, mely épületszerkezetekkel részben, vagy egészben körülhatárolt helyiséget, vagy ezek együttesét alkotja. 
Melléképület: A biztosított kockázatviselési címen lévő, a lakótérből közvetlenül nem megközelíthető, a lakóépülettől külön bejárattal rendelkező, nem lakás céljára szolgáló, szilárd falazatú és tetőzetű épület, épületrész (pl. garázs, istálló, terménytároló, ól stb.), mely a lakó- épület főhelyiségeinek használatához szükséges, vagy egyéb kiegészítő funkciója van. 
Építmény: Épületnek nem minősülő, de építési tevékenységgel létrehozott, vagy késztermékként az építési helyszínre szállított minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint megváltoztatásával, beépítésével jön létre. Az építményekhez tartoznak továbbá a lakóépület rendeltetésszeru és biztonságos használatához, muködéséhez, muködtetéséhez szükséges alapvetô muszaki és technológiai berendezések is.
Épület-felszerelések: A biztosított épület határoló falaihoz tartósan belülrôl, vagy kívülrôl rögzített épület-felszerelések és berendezések, amelyek a biztosított épület, épületrész rendeltetésszeru használatát biztosítják.

Ingóság vagyoncsoport 
Háztartási ingóságok: A biztosított tulajdonát képező, a háztartásban általánosan előforduló, a biztosított személyes használatára, fogyasztásra szolgáló, a háztartás mindennapos működéséhez szükséges, épületbe be nem épített, mozgatható vagyontárgyak. Továbbá a kerti bútorok, hobbieszközök és barkács felszerelések, a biztosított, vagy a hozzátartozók tulajdonát képező gépjárművek üzemeltetéséhez használt tartozékai a fődarabok kivételével, valamint a saját szükségletre termesztett lábon álló, vagy már betakarított növények, dísznövények, továbbá tenyésztett házi és haszonállatok a háztartási ingóságok BÖ legfeljebb 5%-áig. A biztosított által bérelt, lízingelt, kölcsönvett vagyontárgyak a háztartási ingóságok BÖ legfeljebb 5%-áig biztosítottak. 
Értéktárgyak: A biztosított tulajdonát képező azon ingóságok, amelyek nem sorolhatók a háztartási ingóságok közé, de értékük, életkoruk, művészeti, vagy ritkaság jellegük miatt biztosítani kívánják azokat. (Nemesfémek, drágakövek, igazgyöngyök, vagy ezek felhasználásával készült tárgyak, képző-, ipar-, és népművészeti alkotások, gyűjtemények, valódi szőrmék, kézi csomózású, kézi szövésű szőnyegek, antik tárgyak és különösen nagy értéket képviselő régiségek, művészeti alkotások. A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a sorozathoz (garnitúrához), készlethez, gyűjteményhez tartozó egyes darabok károsodása esetén arra az anyagi hátrányra, amely a felsoroltak megcsonkulása miatt következett be.

 

Épületbiztosítás – Magyarország (szerződésen feltüntetett kockázatviselési cím), Ingóságok – Magyarország (szerződésen feltüntetett kockázatviselési cím), Felelősségbiztosítás – Magyarország teljes területe, Balesetbiztosítás – a Föld egész területe.

Időbeli hatály: A biztosítási szerződés határozatlan tartamú. A tartamon belüli biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló pedig a kockázatviselés megkezdésének naptári napja, amely a következő biztosítási időszak első napja is egyben.
Felmondási idő: A szerződő jogosult a biztosítási évfordulótól függetlenül (minden év március 01. és március 31. között) a rendes felmondás szabályai alapján, díjrendezett szerződés felmondására (márciusi felmondás). A felmondás írásbeliséghez kötött. A felmondási idő harminc nap. A márciusi felmondás hatályosulása minden esetben április 30-a.

Tűz: Tűznek (szabályozatlan égésnek) minősül az a nem rendeltetésszerű tűztérben keletkező, vagy a rendeltetésszerű tűzteret elhagyó, terjedő képes, öntápláló lánggal való égés, izzás folyamata, amely a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz. Nem tekintendő tűznek, öngyulladásból, gyulladási hőmérséklet alatti erjedésből, befülledésből, kémiai, vagy biológia égésből eredő károk, a rendeletetésüknél fogva tűznek, lángnak, hőhatásnak kitett vagyontárgyakban keletkező károk, elektromos készülékekben, vezetékekben keletkező károk, ha a tűz más tárgyakra nem terjed tovább, felületi pörkölődés, hő hatására történő szín, vagy alakváltozás, füst, vagy koromszennyeződés, amennyiben azok nem tényleges tűzkár következményei.
Robbanás: Biztosítási eseménynek minősül a gázok, gőzök, porok terjeszkedési hajlandóságán alapuló, hirtelen bekövetkező, intenzív nyomásnövekedéssel együtt járó energia felszabadulása, amely a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz. Nem téríti meg az alábbi károkat, a sérült tartály/készülék javításának, cseréjének költségét, ha a robbanás műszaki hiba, vagy a karbantartás hiányosságai miatt következett be, tervszerű robbantások (pl. épületek robbantásos bontása) miatt bekövetkező károk, hangrobbanásból eredő károk, a háztartási (konyhai) gépek, berendezések robbanása által okozott károk.
Villámcsapás közvetlen hatása(direkt): Biztosítási eseménynek minősül a légköri elektromosság azon kisülése, melynek során a felszabaduló mechanikus és/vagy termikus energia romboló és/vagy gyújtó hatása a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
Villámcsapás közvetett hatása(indukciós): Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító a villámcsapás másodlagos hatása által az ún. szabadvezetékes (villanyvezeték, telefon, vagy kábeltévé) hálózatokhoz csatlakoztatott biztosított vagyontárgyakban túlfeszültségből keletkezett károkat. (A biztosító az általa megbízott szakértôvel vizsgáltatja be!)
Vihar: Biztosítási eseménynek minősül, a kockázatviselés helyén az 54 km/h-t elérő, vagy azt meghaladó sebességű szél, toló, nyomó, vagy szívó- ereje által a biztosított vagyontárgyakban közvetlenül okozott kár, az elsodort tárgyak ütközése, elmozdulása, deformálódása miatt keletkező kár, a vihar által megrongált végleges tetőszerkezeten, vagy nyílászárókon keresztül az épületbe jutó csapadék áztató hatása miatt, a biztosított vagyontárgyakban keletkező kár. Nem téríti meg a szabadban tárolt ingóságokban keletkezett károkat, a le nem zárt nyílászárókkal összefüggésbe hozható következményi károkat, a tetőzet rongálódása, megbontása nélkül keletkezett átnedvesedési, beázási károkat, a helyiségen belüli légáramlás (huzat) miatt keletkezett károkat.
Jégverés: Az épületek, építmények homlokzatában, tetőfedésében, tetőszerkezetében keletkezett kár, amelyet jégverés, vagy jégeső okozott, a jégverés, vagy jégeső által megrongált tetőszerkezeten keresztül, az épületbe beömlő csapadék által okozott károk, az épületek nyílászáróiban jégverés, vagy jégeső által okozott károk. Nem téríti meg a tetőfedés, a tetőszerkezet karbantartásának elmulasztásával kapcsolatos károkat, a le nem zárt nyílászárókkal összefüggésbe hozható következményi károkat, a lábon álló növényi kultúrákban keletkező károkat, a szabadban tárolt ingóságokban keletkezett károkat.
Felhőszakadás: Biztosítási eseménynek minősül, ha a 0,5 mm/perc átlagos intenzitást, vagy 24 óra alatt lehullott, 30 mm mennyiséget meghaladó csapadékvizet a szabályszerűen kialakított és karbantartott vízelvezető rendszer elnyelni képtelen és ezért a talajszinten vagy egyéb, például nyitott födémeken áramló csapadékvíz a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz. A biztosító nem téríti meg az elöntés nélküli, átnedvesedésből, felázásból eredő károkat, és a felhőszakadás miatt kialakult belvíz, talajvíz okozta károkat, illetve a talajszint alatti padozatú, nem lakóhelyiségnek minôsülô épületrészek elöntése esetén, a padozattól számított 20 cm-nél alacsonyabb szinten elhelyezett ingóságokban keletkezett károk nem térülnek.
Hónyomás: Biztosítási eseménynek minősül a hó, jég statikus nyomása által az épületek, építmények tetőszerkezetében keletkezett kár, a hónyomás által megrongált tetőszerkezeten keresztül, az épületbe beömlő csapadék által okozott kár, az építésügyi előírásoknak megfelelő kialakítású hófogók ellenére lezúduló hótömeg által, a biztosított vagyontárgyakban okozott kár.  Kizárás: A talajszint alatti padozatú, nem lakóhelyiségnek minősülő épületrészek elöntése esetén, a padozattól számított 20 cm-nél alacsonyabb szinten elhelyezett ingóságokban keletkezett károk nem térülnek.
Kő és földomlás, Földcsuszamlás: Biztosítási eseménynek minősül a földfelszín alatti talajrétegek váratlan, lejtő irányú elcsúszása által, a biztosított vagyontárgyakban keletkezett kár, valamint a természetes környezetből természeti okokból lehulló szikla, kőzetdarabok, illetve földtömeg váratlan lehullása által, a biztosított vagyontárgyakban keletkezett kár. Nem téríti meg a biztosító a tudatos emberi tevékenység következményeként fellépő károkat, valamint a támfalak kivitelezési, vagy tervezési hibája miatt fellépő károkat, illetve ha a kár a támfal karbantartásának elmulasztása következtében keletkezett.
Ismeretlen építmény, üreg beomlása: Biztosítási eseménynek minősül a szerződő, vagy a biztosított tudomásán kívüli, az építési dokumentációban sem szereplő, illetve a káresemény bekövetkezéséig fel nem tárt földalatti üreg, vagy építmény váratlan beomlásával a biztosított vagyontárgyakban keletkezett kár. Nem térít kárt a biztosító, ha az ismeretlen üreg beomlása bányában, bányászati tevékenység közben, illetőleg felhagyott bányákban történt, vagy az az épületek alatti feltöltések ülepedése, süllyedése miatt keletkezett.
Idegen jármű ütközése: Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosítási szerződésen kívüli, harmadik fél által vezetett, vagy harmadik fél tulajdonában, üzemeltetésében lévő idegen jármű, annak alkatrésze, rakománya, a kockázatviselés helyén a biztosított épületbe, építménybe való közvetlen ütközéssel a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz. Nem idegen jármű a szerződő/biztosított tudomásával érkező jármű.
Idegen tárgy rádőlése: Biztosítási eseménynek minősül, ha a jelen szerződésben nem biztosított, a szerződő vagy biztosított érdekkörén kívül álló idegen tárgy, a biztosított épületre, építményre kívülről rádől és ezzel a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
Árvíz: biztosítási eseménynek minősül az árvízvédelmi véd művekkel (ár- vagy belvízvédelmi gáttal, töltéssel) ellátott állandó, vagy időszakos jellegű természetes, vagy mesterséges vízfolyások, tavak, víztározók olyan kiáradása, melynek során a víz árvízvédelmi szempontból védettnek minősített területeken a biztosított vagyontárgyak elöntésével kárt okoz. A biztosító nem téríti meg az árvíz-megelőzési, árvízvédelmi munka során felmerült költségeket és károkat, a gátak védett oldalán jelentkező fakadóvíz, buzgár okozta károkat, a talajvíz emelkedés, talajvízmozgás, vagy ezek bármelyikével összefüggésben jelentkező talajmozgás okozta károkat, a nem mentett árterületen, nyílt ártéren, vagy hullámtéren bekövetkezett károkat, a belvíz okozta károkat. Várakozási idő 30 nap.
Földrengés: Biztosítási eseménynek minősül az Mercalli-Sieberg64 (MSK-64) skála 5. fokozatát elérő, vagy azt meghaladó, a föld belső energiájából származó földrengés által, a biztosított vagyontárgyakban okozott kár. Várakozási idő 30 nap.
Vezetékes vízkár: Víz és egyéb vizes vezetékek törése, repedése vagy dugulása miatt kilépő víz által okozott károk. Illetve a kapcsolódó helyreállítás. (A kár helyének felkutatása, kárelhárítás, helyreállítás költségek, valamint legfeljebb 6 m új cső és annak behúzási költségei.) A biztosító nem téríti meg a sérült tartozékok és a vezetékekre kapcsolt, kárt okozó háztartási gépek javításának, vagy pótlásának költségeit, a kiömlő folyadék, vagy gáz értékét, a korhadás, gombásodás, penészesedés, salétromosodás formájában jelentkező károkat, külső ereszcsatornák természetes elhasználódásából, dugulásából eredő károkat, talajvíz, árvíz, vagy más időjárási hatásokból keletkező, víz által okozott károkat.
Lopás: Biztosítási eseménynek minősül, az állandóan lakott épületek szilárdan rögzített, vagy beépített és üzembe is helyezett épület felszereléseit, épülettartozékait ért lopási kár.
Betöréses lopás: Ha a tettes a biztosított vagyontárgyat úgy tulajdonítja el, hogy a lezárt helyiségekbe erőszakos módon betört, behatolt, ha álkulccsal, zárak felnyitására alkalmas idegen eszközzel jutott be vagy eredeti kulccsal vagy másodkulccsal jutott be oly módon, hogy a kulcsokhoz betöréses lopás vagy rablás útján jutott, a kulcs megszerzésétől számított 24 órán belül.
Rablás: Ha az elkövető a biztosított vagyontárgyak megszerzése vagy megtartása érdekében a biztosított ellen erőszakot, élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetve a biztosítottat öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba hozza. Ha a rablás a kockázatviselés helyén kívül történik a biztosító kockázatviselése Magyarország területére terjed ki
Rongálás: Biztosítási események azok a rongálási károk, melyeket a tettes a kockázatviselés helyén betöréses lopás biztosítási esemény vagy annak kísérlete során okoz a biztosított vagyontárgyakban. BÖ. maximum 1%-áig.
Felelősség biztosítás: Biztosítási eseménynek minősül az a káresemény, amelyért a biztosított, mint károkozó, vagy mint károkozásért felelős személy a magyar jog szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik a harmadik személynek okozott személysérülésekért, dologi károkért és az ezekre visszavezethető vagyoni károkért. Melyekért az alábbi minőségekben felel a biztosított: épület, lakás tulajdonosa, bérlője, használója, vagy ezek építtetője, felújíttatója, gázpalackot, gáztartályt használó személy, elektromos és/vagy motoros meghajtású háztartási berendezések, gépek üzembentartója, korlátozottan cselekvőképes kiskorú gondviselője. Továbbá közúti balesetet előidéző gyalogos, kerékpár, illetve járműnek nem minősülő közlekedési és szállítóeszköz, valamint rokkant jármű használója, nem motoros vízi jármű (kivéve vitorlás hajó) használója, nem motoros meghajtású légi járművek (kivéve vitorlázó repülő, ballon, léghajó). Motoros siklóernyő, sárkányrepülő használója, háziállattartó (pl. ebtartó), állattartó (Kizárás: veszélyes állattartó), állattulajdonos, szervezett kereteken kívül, hobbi, sporttevékenységet végző személy, önvédelmi eszközt, vagy lőfegyvert tartó, használó személy, háztartási alkalmazott munkáltatója, magánember, közeli hozzátartozó sírhelyéért felelős személy.
Üvegtörés: Biztosítási eseménynek minősül, a biztosított épület nyílászáróinak és szerkezetileg beépített üvegezésének törése, repedése. A biztosító megtéríti a 10 mm üvegréteg-vastagság alatti, sérült, törött, vagy repedt üvegfelületek cseréjének, pótlásának költségeit maximum 3 m2 táblaméretig. Megtéríti továbbá a káresemény kapcsán sérült fény és vagyonvédelmi fóliák költségét, valamint a káreseménnyel közvetlenül okozati összefüggésbe hozható következményi károkat és a közvetlenül felmerült szerelési költségeket. A biztosító nem téríti meg az építés, felújítás alatt álló épületek üvegfelületeit. Továbbá nem téríti a kárt az alábbi vagyontárgyak esetében, üvegtetők, felülvilágítók, fénykupolák, taposóüvegek, üvegházak, meleg és hidegágyak, kirakatok, kirakatszekrények, képek, üveg dísztárgyak, cég és reklámtáblák, tükörfelületek, tükörcsempék, festett üvegek, üvegfestmények. Továbbá csiszolt, metszett, ón, ólom- vagy rézbetétes üvegek, díszített üvegek, díszüvegezések, üvegmozaikok, üvegfalak, üvegtéglák, üveg tetőcserepek, copolit üvegek, portálüvegek, üveg mellvédek, akváriumok, terráriumok, fényvisszaverő, plexi és akril, színezett, maratott, homok fúvott üvegek, üvegkerámia főzőlapok, optikai és öblösüvegek, napkollektorok, világítótestek, fényforrások, kandalló üvegek, üvegasztalok, egyéb speciális üvegfelületek (pl. zuhanykabinok). Nem téríti meg a biztosító az üvegfelületek karcolódásának, az üvegezést rögzítő- és tartószerkezetek, keretek, illetve azok elektromos berendezéseinek kárait.
Zárcsere: Biztosítási eseménynek minősül a biztosított épület bejárati ajtózárjának cseréje, amennyiben a zárcsere az ajtó- kulcs elvesztése, vagy ellopása miatt válik szükségessé. Biztosítási évente egy alkalommal, a valóságos kár mértékéig, de maximum az ingóságbiztosítási összeg fél százalékáig (0,5%) nyújt kártérítést.
Személyi okmányok elvesztése: Biztosítási eseménynek minősül az alábbi okmányok valamelyikének eltulajdonítása, a biztosított által történő elvesztése, vagy egyéb, a biztosított szándékától független megsemmisülése. : Személyazonosító igazolvány, lakcímkártya, útlevél, vezetői engedély, gépjármű forgalmi engedély, adóigazolvány, TAJ-kártya, diákigazolvány. A biztosító szolgáltatásának felső határa a dokumentum számlával igazolt pótlási, újra beszerzési költsége, biztosítási évente egy alkalommal, a valóságos kár mértékéig, de maximum az ingóságbiztosítási összeg egy százalékáig. Kizárt okmányok: Vállalkozói igazolvány, Születési anyakönyvi kivonat, Házassági anyakönyvi kivonat, Halotti anyakönyvi kivonat, Zöldkártya, Kékkártya, Törzskönyv, Nemzetközi vezetői engedély.
Bankkártya elvesztése: Biztosítási eseménynek minősül, a Magyarország területén engedéllyel működő pénzintézetnél vezetett pénzforgalmi számlához tartozó bankkártya/hitelkártya elvesztése, eltulajdonítása, vagy egyéb, a biztosított szándékától független megsemmisülése miatt felmerült, kártyaletiltási és/vagy újra beszerzési költség. A biztosító szolgáltatásának felső határa a kártyaletiltás és/vagy újraigénylés bank által igazolt költsége, biztosítási évente egy alkalommal. A biztosító térítésének felső határa az ingóságbiztosítási összeg maximum 1%-a. Kizárás: Nem minősül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg az elveszett, eltulajdonított bankkártya jogtalan felhasználásával okozott kárt.
Áramkimaradás: Biztosítási eseménynek minősül a véletlenszerűen bekövetkezett, tartós – legalább 10 órát meghaladó – folyamatos, a területileg illetékes áramszolgáltató által előre be nem jelentett áramkimaradás, amely a kockázatviselés helyén tárolt, fagyasztott élelmiszerek megromlását okozza.